A körülmények miatt nem kis fejtörést és odafigyelést igényelt a túrafelszerelés kiválasztása és beszerzése. Törekedni kellett a minél kisebb össztömeg elérésre, - mivel a hátunkon kell, hogy azt arrébb szállítsuk-, de ésszerű határokon belül maradjunk a beszerzési költségeket illetően. „Maradjunk annyiba, hogy ezek árából még egyszer elmehetnék oda és még maradna is. „Ezenkívül kényelmesnek, praktikusnak (sokoldalúnak) és elegendőnek kell majd lennie.
Sátor kiválasztása:
Egy megbízhatóan vízálló sátrat szerettem volna, mely könnyű (2kg alatt), dupla falu. Egy ember számára még elegendően tágas ahhoz, hogy rossz időjárási körülmények között átöltözhessen benne. Legyen a málha számára elegendő előtere. Külső és belső sátorrész együtt legyen felállítható, könnyen, és gyorsan. Ez esőben előnyös, mivel így a belső sátor száraz maradhat. Bírja a viharos szeleket, de emellett minimális legyen a szellőzése, mivel ott hideg lesz, és nem akarnék huzatban aludni. Sötét anyagból legyen az éjszakai világosság zavaró hatása miatt.
Kempingezéshez rendelkeztem felszereléssel, de azok nem felelnek meg a túra feltételeinek. Az extrém időjárási
Egy Quechua T2 Ultralight pro-t választottam. Ez kívül belül koromfekete. Még tavaly november végén teszteltem is hálózsákommal Hannah Fall XL (+13, -2, -18) együtt. A külső hőmérséklet -4 fok volt. A kertben felállított sátorban, 2.5 cm derékaljra elhelyezett hálózsákba, csupán egy pólóba, alsónadrágba és zokniba feküdtem bele. Miután begombolkoztam negyed óra múlva leolvastam a hőmérőn a sátor belső hőmérsékletét. +1 fok volt. Igazak a tapasztalatok, mely szerint a dupla falú sátorban akár 5 fok hőmérséklet különbség jöhet létre pozitív irányba. A zsákban majd meggyulladtam, olyan melegem volt és emiatt alig tudtam elaludni, de sikerült és másnap reggel kipihenten fagyási sérülés nélkül ébredtem. A sátor külső oldalán több mint 1 mm-es összefüggő jégréteg képződött a kicsapódott párából. Hogy mit tud valójában, majd a sarkon kiderül.
A málhazsák kiválasztásánál arra törekedtem, hogy a kis öntömeg mellett a lehető legnagyobb legyen és rendelkezzen osztható belső rekeszel és sok zsebbel. Nem akartam has zsákot, mivel a sziklás terepen jó, ha az ember látja hova lép. Egy bokaficam tönkreteheti a túrát.
A poncsó kérdése megosztotta a közvéleményt csapaton belül. Én és Ricsi mellette voksoltunk. Péter bízik a lélegző dzsekiben, Tomi véleményét még nem hallottuk. Úgy gondolom, hogy szakadó esőben jobb, ha önmagunkat és a málhát egybe letakarva védjük, mint külön –külön. Így nem folyhat be a zsák és a hátunk között az esővíz, eláztatva ezáltal a málhát. Viszonylag jobb a szellőzés és vékonyabban tudunk aláöltözni. A beszerzett darabot kissé át kellett alakítani. Az elejéből levett 40 cm-es sávot a hátuljához kellett felvarrni ahhoz, hogy hátul a málhát teljesen eltakarja, de tökéletes lett. Kiterítve téglalap alakú. Szélein fémgyűrűk vannak, így sátorponyvaként, előtetőként is fel lehet használni.
Beszereztem egy fotóállványt. 102 cm magas és 420 gramm a tömege. Fúrással vettem belőle ki némi anyagot és bizonyára könnyebb is lett ezáltal, de az anyagvastagság és annak elenyésző fajsúlya miatt nem sok értelme volt. Talán ha 20g –al lett könnyebb. Itt látható összecsukva és kinyitva. Fényképezéshez, videózáshoz, valamint a fent említett módon táborépítéshez is fel tudjuk használni. Ugyanakkor két lábát kinyitva és alul összegumizva kitűnő lesz túrabotnak, majd amikor málhával vizes köves területen kell átkelni. Cél, hogy egy tárgy sokoldalú felhasználási lehetőségét felismerjük, mivel így ésszerű keretek között tudjuk tartani a szállítandó tömeget.
Horgászmellényt nem viszünk. Felesleges teher lenne. Az ottani időjárás miatt a gázló dzsekik rejtekébe húzódva töltjük időnk jelentős részét, amin ugyanúgy sok zseb van, az egyébként minimalizált kiegészítők elhelyezéséhez. De ha véletlenül kisütne a nap a gázlónadrágomon is akad 3 zseb. A merítőháló is a fogason marad.
Légykötő satu kérdése:
Minimalizált légykötő kelléket is viszek magammal, mellyel és némi kreativitással alkalmazkodni tudok majd az ottani rovarvilág és a halak étvágyához, vagy pótolhatom csatasorból kiesett és fogós darabokat.
Ezen is törtem a fejem. Jelenlegi satum, bár igen egyszerű és puritán is szegény, mégis 300 grammot nyom. A neten böngésztem és találtam is utazáshoz tervezett satukat, de ezek mind megegyeztek abban, hogy a szár ill. a szorítóegység méretét rövidítették meg. A talapzat amiben állt az egész cókmók az rendre nehéz. Az érfogó csipesszel kísérleteztem, - mivel ezt horogszabadítás céljából a csukák miatt mindenképp kel, hogy vigyünk magunkkal (így nem képez plusz terhet)-, hogy az alkalmas –e a horog befogására. Ezzel először nem, majd később, miután a végéből kb. 4 cm-t visszavágtam alkalmassá vált erre a célra. 4-12 horogméretig próbáltam. Stabilan fogja a horgot. Ezután, már csak azt kellett kitalálni, hogy hogyan rögzítsem stabilan addig, amíg kötök. Aztán megtaláltam a megoldást. A légykötő motyót egy műanyag dobozban viszem. Ez ölbe vehető, ha ebbe stabilan rögzítem, akkor olyan mintha asztalon lenne. A dobozhoz való rögzítésre az alábbit találtam ki. Mivel a csipesz ideje nagy részét a kabáton fityegve tölti és nem a dobozba integrálva, így mobil rögzítésre van szükség, mely könnyen oldható. Vettem egy kb. 8 cm-es 3.5x3.5cm-es fenyőfa hasábot, majd abba az olló füleinek szélességének és vastagságának megfelelő kb. 2.5 cm mély rést martam, de nem merőlegesen a fa síkjára, hanem kb. 75-80 fokosat. Szóval enyhén megdöntve. A résbe szorosan beleilleszkedő olló fülei stabilan rögzülnek, megállnak, egyéb rögzítésre (csavar, szeg ácskapocs) nincs szükség. Magát a fa foglalatot a doboz belső oldalához csavarozással kell rögzíteni és kész. Miután az ember a csipesz pofái közé rögzítette a horgot, utána bele kell csúsztatni a füleknél fogva az ollót a résbe és már köthetünk is.
Csak azokat válogattam, amit leggyakrabban használok, de mindenből csak egy picit.
A bottok könnyítéséről. Péter már látta a végterméket és meg is ropogtatta. 245 grammnyi anyagot sikerült kinyernem fúrással a vázat biztosító műanyag csőből. Ez 2 legyezőbot tömege ( #5 /100g és #7-8/130g) ja és marad 15g. A két vászontok 130g. Ezeket itthon hagyom és egy vékony orkán anyagból készített tokokban viszem a botokat. Mindamellett, hogy így könnyebben belefér a csőbe a két bot, a vászon anyagának könnyítésén újabb 110g-ot spóroltam. Mivel így 20 gramm lett a 2 tok. Először el kell távolítani a kordúra bevonatot a műanyag csővázról. Ez egyszerűen megoldható, csak lépésről lépésre le kell húzni róla. Nem egy ördöngösség. Ezt követően a kötéseket fel kell oldani, mely a belső borítást tartja, és ki kell venni. Ez sem nehéz, mert szikszalaggal, van ragasztva. Miután le van csupaszítva a cső, feljelöljük a fúrások vonalát és neki is eshetünk egy 8-as átmérőjű fúróval. kb. 3200-3300 lyukat fúrunk a vázba. Majd a sorjjákat eltávolítjuk, és újból beöltöztetjük az eredetei csomagolásába. Esztétikailag semmi változás, de kézbe véve már érezni a különbséget.
Energiaellátás.
Utunk során nem nélkülöznénk a XXI. század technikáját és elektromos készülékeink Gps, fényképezőgépek, és kamerák energiaellátásának biztosítása érdekében mindenki hoz magával kisebb nagyobb teljesítményű napelemes töltőberendezést. 21 napra tetemes mennyiségű akkumulátort kellene magunkkal cipelni. Az alábbi töltő a Vartától csupán 20 dkg. Ez 8 db ceruzaakku tömege. Az itthoni kísérletek szerint jól működik, ott meg majd eldől, hogy érdemes volt e magammal cipelni. Remélem igen és akkor az utazás emlékképei nem csak az elménkben él tovább.
Tisztálkodási és Eü. csomag.
Még az isten háta mögött is adok a higiéniára és nem kívánok bűzborzként utazni hazafelé ezért minimális tisztálkodási felszerelést állítottam össze. Meglátogattam a DM üzletházat és kerestem magamnak tusfürdőt (mivel a hideg vízben a szappan nehezen oldódik) és fogkrémet mini kiszerelésben. Ezek, mint az alábbi képen láthatóak elférnek a tenyeremen, csak úgy, mint a teljes csomag. Egy borotvát viszek és azt majd csak az út végén használom fel. Fürdőlepedőből egy kellően nedvszívó 90 cm hosszú darabot választottam ami épp körbeéri a derekamat.
Az egészségügyi csomag tartalmaz sebkötözéshez szükséges kellékeket (mullpólya, géz, ragtapasz, fásli), valamint láz és fájdalomcsillapítókat, hasmenésre és hányás csillapítására szükséges gyógyszereket, és általános antibiotikumot (felső légúti, alhasi és lágy részek bakteriális fertőzésére) 8 napos kezelési időre. Valamint allergiás tünetek kezelésére néhány tablettát és kálcium ampullát. Ezek mellett a pakkban elfért még egy varrókészlet és egy pár füldugó. Ez utóbbi a szomszédos sátorlakók némelyike miatt kellhet. Úgy gondolom, mindenre gondoltunk.
