Bár a csapat,- ha lehet így mondani- műfaj szerint koedukált, legyez és perget is, én magam kizárólag legyező felszerelést viszek. Lehet, hogy rossz döntés lesz, mert fedett, zavaros vízben nemigazán működik vele a dolog, de a súlyhatár miatt, csak két botot engedtem meg magamnak. Egy #5-ös és egy #7-8 -t. Bízom abban, hogy a félig nyitott holtágakban, tavakban azért találok majd tiszta vízü részket. Az interneten megtalálhatók azok a legyek, melyek a térségben favoritnak számítanak. http://www.graylingland.com/133
Ezekkel töltöttem fel készleteimet. (A hátam nem fájt annyit a málhazsák cipelésénél, mint a széken a satu előtt görnyedve.) Az elmúlt 2 hétben napi átlag 15-20 legyet kötöttem és két dobozba zsúfoltam bele összesen 379 db-t. Úgy gondolom ez egy darabig kitart. Mint ahogy az Skandináviában szokás én is főként a tegzesek utánzatait részesítettem előnyben és szinte 80%-ban ezek különféle fejlődési, szín és egyéb variációit kötöttem meg. Az gondolom szembetűnő a képen, hogy itt a pérek közép európai rokonaikkal ellentétben nem az apróságokat eszik. Száraz légyben 6-12, nimfában és streammerekből 4-8 méret dominál. Ennek ellenére a fennmaradt szabad helyeke becsempésztem néhány 16-18-as apróságot a Lengyelországban már sokat bizonyított darabok közül, mert hátha mégis.
Minden hely elkelt. European 12, Palmer, Elk Hair Caddis és Klinkhammer legyek hadai várják az augusztusi bevetést. Hajrá...
Nehéz tüzérség csatasorba állítva.
Csuka és lazaclegyek egyszerűen befóliázva.
