HTML

Lapland Fishing

Egy augusztusi horgásztúra története ismét a sarkkör fölé, ezúttal a Finn tundra legészakibb tájaira.

Friss topikok

  • Clogfly: Szevasztok! Jó rólatok végre hallani, remélem, lesznek még képek, videók, stb. Hatalmas élmény leh... (2012.08.31. 10:40) Út a tundrán át VI. fejezet.
  • Bp: Ugye?! Éreztem, hogy ismételni kell... (2012.08.29. 21:15) A felszerelésről
  • szabzero: Gratulálok, nagy élmény lehetett !! Persze nem sérült lábbal.. Mindenesetre levontam a tanulságoka... (2012.08.28. 17:19) Útra készen
  • szabzero: sok sikert ! ha minden jól alakul, életreszóló élmény lesz ! (2012.07.07. 23:40) Felszerelés listám

Címkék

Út a tundrán át IV.fejezet.

janess 2012.08.28. 15:38

A Poroeno folyónál.


Vasárnap délben érzékeny búcsút vettünk a Valtijoki -tól és tovább indultunk. Újból átkeltünk a Poroeno folyón és a déli oldalán lefelé haladva 1.5 km -t tábort vertünk. Itt a folyó erős sodrású több mellékágra szakadva, sok kis szigetet ölel körül. Igazi élményhorgászat volt, ami itt következett. Nem hiába kapta a Magic River fantázianevet, mert tényleg az. Már a táborépítés során tapasztalhattuk, hiszen Ricsi a sátorverést későbbre halasztva horgászatba kezdett és egyik halat akasztgatta a másik után. Nem sokkal később mi is bekapcsolódtunk a történetbe és estig én személy szerint 46 db halat fogtam 10-es CDC Klinkhammer szárazléggyel. A halak mérete viszont ezen a szakaszon elmaradt a várttól, hiszen ide nem 25-40 cm-es példányokért zarándokoltunk el. Ricsi első hala volt a legnagyobb 48 cm-es hosszával.

ricsinagyhala48cm.jpg

Az első nap sikerein felbúz dúlva másnap korán keltem. Mindkét botomat magamhoz vettem, majd kalandszerző, felfedező körútra indultam. Nem volt célom, hogy kis halakat fogjak, így a folyásiránnyal lefelé 2.5 km-t haladva tesztelgettem az ígéretesebbnél ígéretesebb helyeket. Sajnos mindenhol kicsi 40cm alatti halakat találtam, így néhány fogást követően mindig tovább álltam.

poroenoszivarvany.jpg

A nap telt el, így visszafele haladva átkeltem a folyón, majd egy tószerű lefűződésben csukázásra váltottam. Közel két órán át dobáltam vakon, hátha a kövek közül ráveti magát legyemre egy krokodil, de nem jött össze. Lógó orral indulta vissza a táborhely felé. A partszéli 10-20 cm mély és 4-5 méter széles sásosban gázolva több szép csukát ugrasztottam ki rejtekéből. Messze nem mehettek el, mert miután elcsendesedett a víz dobálgatni kezdtem rájuk és láss csodát félórán belül szépen vissza fogdoztam őkelméket. Innentől kezdve ezt a kizavarom a susnyásból technikát alkalmaztam és bizony nagyszerűen bevált. Az elkövetkezendő 2 órában 8 csukát varázsoltam ki a vízből 45-65 cm között. Ami érdekes volt, hogy az itteni csukák rendkívül soványak voltak. Apró táplálékhalat alig láttam, viszont a sásos tele volt 10-30 cm-es ivadék csukákkal, a megfogott példányok pedig harapásnyomokkal. Feltételezhetően itt ezek a ragadozók zömében saját fajtársaikon élnek.

agancs.jpg

Az élményeket megosztva, másnap már Péter és Ricsi is velem tartott a csukahorgászatban. Reggel indultunk, de mint kiderült nem ez a legkedvezőbb időszak rájuk. Csak néhány darabot fogtunk, de Ricsinek beugrott egy 70 cm feletti útonálló. Slider –ére 10 méterről startolt rá a kiéhezett jószág. (A folyónál töltött napok szinte mindegyikén portyáztunk csukára és eredményes volt.)

gombak.jpg

Csukázás közben fel-felpillantva a főfolyásban hatalmas szedések indultak be. Ezen a szakaszon a víz közel 100-120 méter széles nagyon lassú áramlású, szinte már-már inkább tó, mint folyó látványát nyújtja. Az északi oldalról 50-60 métert beljebb lehetett gázolni, így a halak 20-25 méteres dobásokkal elérhetővé váltak. A kérészek ottlétünk során rendre 10 óra magasságában kezdtek el kirepülni, ami megmozgatta a matuzsálemeket. Óriási marénák, pérek, mint a levegőért feljövő bálnák buktak fel a rovarokért és merültek alá, megvillantva hatalmas hátukat és hátúszóikat. A horgászat rájuk nem volt a legizgalmasabb időtöltésem, bár órákig képes voltam elleni velük és a következő 1-2 napban mindig szakítottam rá időt. A derékig érő vízben hatalmas dobást követően 4-8 percet is kellett várni mire a légy 8-10 méterre lejjebb sodródik. A kapás mindig meglepetésként ért, hiszen jó néhány dobást és várakozást követően, már hajlamos az ember arra, hogy elmélázik, és máshol jár gondolatban. A halak mérete itt már elérte a vártat. Bár az első kapás hatalmas áldozata lemaradt, de a második már partra lett terelve a maga 56cm-es hosszával.

poroeno56cm.jpg

Pér volt őkelme. Ezt követően a pérek elvonultak csak egy kicsi 45 cm-es példány akadt, de a marénák (White fish) tovább szórakoztattak. Több lemaradást követően sikerült megfognom az első 45 cm példányomat. A partra segítést követően alaposan szemügyre vettem. Teste, uszonyai, mint a baliné, feje és szájának formája pedig mint a péré. Fejét, úszóit apró fekete foltok tarkítják, mint az atlanti lazacét. Zsírúszója, mint a nemesi kutyabőr hirdeti, hogy nem akármilyen család sarja. A szája annyiban tér el a pérétől, hogy míg azé puha bőrszerű, addig az övé kemény porc. A pici horog alig, vagy át sem üti, így nagyon sok lemarad a küzdelem során. Nem folyóvízi hal, itt is csak a tószerű kiszélesedéseket, szinte állóvizeket lakta. Az elkövetkezendő napokban kialakult tapasztalat alapján elmondható, hogy megfogása hatványozottan nehezebb feladat, mint a péré. Táplálkozásban szisztematikusabb és sokkal óvatosabb. Valószínű jobban is lát. A túra során 9 db-t sikerült fognom, ebből 8-at a Poroenon. Az itt fogott marénák mérete 45-58 cm között mozgott.

whitefish58.JPG

marena1.jpg

marenafej.jpg

zsiruszo.JPG

A folyó mentén a táborhelyet egy alkalommal a hét közepén 4 km-el lejjebb helyeztük át, így viszonylag nagy területet tudtunk meghorgászni. Rájöttünk arra és ebben később finn fiatalok meg is erősítettek minket, hogy a nagy pérek a lassú mély vizekben vannak és nem az erős sodrásban. A Poroeno –nál töltött egy hét alatt több mint 20 db 50 cm feletti példányt sikerült megfogom és számtalan 40 cm felettit. Igazán fergeteges élmény volt ott lenni. Sajnos a pisztrángok itt sem kényeztettek minket. Alig akadt horogra és azok sem voltak nagyok. 43 cm volt az egyéni legnagyobb fogásom, ami ha azt nézzük, hogy 50 cm-es a mérethatár akkor bizony elszomorító. A fogásaim 90%-a 12-es méretű beige színű kérészimitációra jött. Ehhez hasonló kérészek rajzottak.

poroeno55cm.jpg

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://laplandfishing.blog.hu/api/trackback/id/tr594737477

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.